Ez sajnos egy családi vonás

Azt hallottam, hogy a függőségekre való hajlam genetikai eredetű, és sajnos örökölhető. Ezekhez a tudományokhoz én nem igazán értek, de az alkoholizmusról sajnos így is meglehetősen nagy tudásom van, de ezt nem pozitív értelemben mondom.

Lehet abban valami, hogy a génjeink is befolyásolják a függőséget, mert az én családomban sajnos több alkoholista is volt, és nekem is volt problémám ezzel a dologgal. Ez a generációkon átívelő átok nem lehet véletlen, igaz?

Én még viszonylag hamar felismerem, hogy baj van. Kezdetben csak azért ittam, hogy oldjam a feszültséget, és kicsit jól érezzem magam, de aztán eljött az a pont, hogy már a normális életvitelemhez volt szükség az alkoholra.

Itt éreztem, hogy most vagy visszafordulok, vagy én is megtapasztalom, milyen az alkoholizmus végstádiuma, ahogy a családom más tagjai.

Úgy döntöttem, hogy inkább az életet választom, de valami mást is tudtam: egyedül ebből már sajnos nem fogok tudni kimászni.

Nekem olyan segítőkre volt szükségem, akikben teljesen megbízhatok, és a szakmai hozzáértésük is makulátlan.

Túl sokat nem is kellett keresnem, és megtaláltam a felepulok.hu weboldalt. Az elérhetőségieket gyorsan megtaláltam, de mielőtt felhívtam volna őket, inkább úgy döntöttem, hogy kicsit tájékozódok a weboldaluk segítségével.

Ez nem volt túl nehéz, hiszen ennek az internetes platformnak az összeállítása és szerkezete tökéletes. Minden pont ott van, ahol keresné az ember.

A weblap tartalmán látszott, hogy nem csak egy lelketlen szövegről van szó, hanem valóban olyanok írták, akik a szívükön viselik azokat az embereket, akiket rabul ejtett az alkohol borzalma.

Több cikket is találni itt, melyek közül mindegyik érdekes volt a számomra, de külön kiemelném azt, ami az alkoholizmus fokozatairól szól. Mikor ezt olvastam, végig csak bólogattam, hiszen az ott leírtakat tapasztaltam magamon és a családtagjaimon is.

Ennél többre nekem nem volt szükségem, és tudtam, hogy őket kell választanom, ha szeretném az életemet megmenteni.

Vettem magamon egy kis erőt, hiszen az alkoholizmus egy olyan valami, amiről nehezen beszél az ember, de aztán csak felhívtam őket telefonon.

A telefonban egy kedves, baráti hang fogadott engem, és egy olyan beszélgetés zajlott le köztünk, ami szinte már elindított a felépülés útján. Talán túlzásnak hangzik ez most valakinek, de én tényleg így éreztem, és érzem a mai napig!

Megbeszéltük az állapotfelmérésemnek az időpontját, illetve a helyszín is kiválasztásra került, ugyanis nemcsak a fővárosban, de Veszprémben is van erre lehetőség. Én véletlen pont az utóbbiban lakom, így ebben a tekintetben eléggé szerencsésnek mondhatom magam.

Arról a huszonnyolc napról, ameddig a felépülési programjuk tart, elég nehezen tudok érzelmek nélkül írni. Nem tudom, hol tartanék most nélkülük, de rosszabb helyzetben lennék, ez egészen biztos.

Itt a szakemberek és a gondozók is a sorstársaim voltak, hiszen ők is felépülőnek számítanak. Egyszerűen jó érzés volt, hogy olyanok között lehettem, akik előtt nem kellett szégyenkeznem. Ez elengedhetetlen, ha harcolni szeretnénk az alkoholizmus ellen.

Mostanra már én is felépülő vagyok, sőt, azóta már az érintett családtagjaim is annak számítanak, mert nekik tanácsoltam, hogy vegyenek részt a Felépülő programban.

Mindent a felepulok.hu csapathatnak köszönhetek! Ha ők nincsenek, akkor alkoholizmus végstádiuma talán engem is utolért volna.

Ha kicsit is úgy érzitek, hogy segítségre van szükségetek, akkor azonnal cselekedtek ti is, és keressétek őket!